W. Hock Hochheim - CQCG Hungary szeminárium - 2018. október 4-5-6 - Szolnok, Szentendre

Késharc-továbbképzés Szentendrén

Késharc-továbbképzést tartottak az MH Altiszti Akadémián. A Katonai Testnevelési és Közelharc Módszertani Részleg számára tartott oktatás célja az állomány továbbfejlesztése.

Zagyva Sándor főhadnagy, részlegvezető elmondta: „A képzés lényege, hogy mi, a közelharc-módszertani részleg dolgozói bővítsük tudásunkat, és az elsajátított késharc-technikákat a jövőben továbbadhassuk az akadémia és a Magyar Honvédség állománya számára. Megtiszteltetés számunkra, hogy sikerült egy ilyen elismert és tapasztalt oktatót meghívnunk magunkhoz, akinek a neve a harcművészetek és a pusztakezes közelharc területén garantálja a minőséget és a magas szakmai színvonalat.”

Juhász Zoltán késharc-instruktor harminchét éve foglalkozik harcművészetekkel, 1992 óta kiemelten a késharccal. Az amerikai Walter Hock Hochheim által kifejlesztett Force Necessary rendszer és szövetség magyarországi képviselője. „A Hochheim által kifejlesztett pusztakezes közelharcra, ütőfegyveres, szúró-vágó fegyveres közelharcra alapuló metodika elemeibe látnak bele a résztvevők, melyből ezen az egyhetes kurzuson a résztvevők számára a késharcelemek lettek kiemelve” – mondta az oktató.

Fotó: a szerző felvételei
Forrás: www.honvedelem.hu

Rendvédelem a jog hálójában – 2. rész

Az 1. rész itt olvasható.

Interjúsorozatunkban az amerikai és európai rendvédelmi szervek munkájának gyakorlati és szemléletbeli összehasonlítása kapcsán Csomán János lövész oktatóval beszélgetünk. Cikkünk második részében a rendészeti munka során alkalmazott eszközök és a rájuk vonatkozó előírások kerülnek összevetésre.

A rendőrségi, rendvédelmi fegyverhasználattal kapcsolatban egy igen sarkalatos, egyúttal megosztó kérdés az alkalmazott lőszer típusa. Teljes köpenyes vagy expanzív?

Ez ismét egy olyan kérdés, ami kapcsán erősen megmutatkozik a jogalkotó álláspontja. Nyilván mikor meglőnek valakit, az neki egyik esetben sem jó. Viszont tudjuk, hogy a lőtt sebek 80%-a lényegében gyógyítható. Nyilván ennek feltétele, hogy olyan lövedékkel történjen, ami nem okoz túl nagy roncsolást. Ez gyakorlatilag a teljesköpenyes lövedéket jelenti. A probléma, hogy a tapasztalatok alapján, ha a fegyverhasználat nem okoz kellő mértékű traumát, akkor nem is éri el a célját. Sőt, igen nagy valószínűséggel mások testi épségét fogja veszélyeztetni.

Olvasás folytatásaRendvédelem a jog hálójában – 2. rész

Rendvédelem a jog hálójában – 1. rész

Csomán János

Új cikksorozatunkban az amerikai és európai rendvédelmi szervek munkáját vizsgáljuk, illetve a technikai és jogi környezetüket hasonlítjuk össze. Emellett kiemelt figyelmet fordítunk a hozzáállásbeli és szemléletben lévő párhuzamokra és különbségekre. Ennek kapcsán Csomán János lövész oktatóval beszélgetünk.

Olvasás folytatásaRendvédelem a jog hálójában – 1. rész

A késharc alapelvei

A kés az ember egyik legrégebbi eszköze. Fejlődése során mérete és súlya egyre kisebb lett, a felhasznált anyagok egyre javultak, finomodtak. Mindamellett, hogy a mai napig az egyik legtöbbet használt szerszám maradt, gyakorlatilag minden fegyveres erő kiképzésének törzsanyaga. Egyaránt oktatják a kés eszközként és fegyverként történő használatát. A civil életben pedig számos önvédelmi irányzat foglalkozik a kés elleni védekezéssel és a kés önvédelmi célú alkalmazásával.

Késharc

A kés egy jó rejthető, gyors, halk, hatásos eszköz. A használatához nem szükséges különösebb képzettség, erő, gondolkodás. Könnyű vele kárt tenni másokban és gyakorlatilag bárki számára könnyedén hozzáférhető. A bűnügyi statisztikák is alátámasztják, hogy a felfegyverkezve elkövetett bűncselekmények döntő többségénél a kés az, ami eszközként jelenik meg. A fentiekből adódóan, az emberek többsége joggal tart tőle. A kések, borotvák és más hasonló vágóeszközök pszichológiai megfélemlítő hatása rendkívül erős. A legtöbben lefagynak, és azonnal azt feltételezik, hogy semmi esélyük védekezni a fenyegetéssel szemben.

Mik a valódi veszélyek?

A legnagyobb kockázat, hogy ha a penge behatol a testbe, esetleg valamilyen létfontosságú szervet vagy ereket talál el. Sérülést egyaránt okozhatnak vágással vagy döféssel. Fontos, hogy a vágások nagyobb része, statisztikailag 70%-a, jellemzően nem okoz életveszélyes sérülést. A döfések esetében pont fordított a helyzet, mert azonnal mélyre mennek és könnyedén érnek el vitális területet.

Olvasás folytatásaA késharc alapelvei